Stalter György

VÁROS A VÁROSBAN

2010, 24x32 cm, 168 oldal, keményborítású könyv, 1000 példányban, 132 színes képpel

Stalter György tárgyválasztásában lényegében továbbra is megmaradt abban a szűkebb környezetben, ahol az évek során mintegy berendezkedett: a régiségét, hagyományos lakosságát még őrző, de a nagy építkezések által már erősen szétharapdált Józsefváros árnyékos belső udvaraiban, omlatag utcáin, nehéz sorsú, az átalakulással hol együtt mozgó, hol a jelenkorból mindinkább kiszoruló lakói között. Az ember és a nosztalgikusnak, fanyarul különösnek tetsző, máskor a változások ellentmondásos feszültségeit hordozó tárgyi világ egyenrangú szereplő a képeken. Az ellentmondások, a lebegés múlt és jelen között a valóságos Józsefvárosnak is egyfajta valószerűtlen hangulatot ad, és Stalter ezt a valóságból kihátráló, félrehúzódó városi tájat emeli át még elvontabb szinten a képeibe. Leginkább a színvilága okoz meglepetést: a szűrőkkel végsőkig módosított kékek, sárgák, zöldek első látásra elidegenítenek, miközben éppen a mondott valószerűtlenség világába húznak bele….

Ha úgy tetszik, technika, ha úgy tetszik, kifejező eszköz, hogy a képek többsége mesterséges világítással készült, ami az ábrázolt arcokat, alakokat, de a tárgyakat, helyszíneket is a végletekig kiszolgáltatottá teszi, visszatükrözve az életben, a mindennapokban elfoglalt tényleges helyzetüket. Stalter képei emellett magának az analóg technikának is egyfajta apoteózisaként szemlélhetők, hiszen bármennyire művinek, manipuláltnak tűnnek is, valójában kizárólag "kézműves" módszerekkel készültek: alacsony érzékenységű, ráadásul rég lejárt szavatosságú diafilmre fotózott, amelyet negatív filmként, úgynevezett keresztbehívás-technikával hívott elő... Stalter merész színvilága viszont rendet vág a rendezetlen káoszban: felmutat, aláhúz, rákérdez az egyszeri részletekre, amelyek egyszerre sejtelmesek és nagyon józsefvárosiak. Autó tisztítására bevetett régi porszívó a macskakövön. Fiatalember rozzant reklám-napernyővel egy lépcső tövében. Távolba bámuló gyerek a babakocsiban, előtte kutya fekszik egy lebontott ház vörös-kék helyén, napfényfehér tűzfalak a képhatáron. Búcsú és vurstli, tánc és csók, málladék és árnyék. Egy felbomló világ éppen, hogy szubjektivitása által érvényesített leltára, emlékezete.

Valóságot alkotni - Magyar Narancs, 2010 Kovácsy Tibor